俺様日記、その二

Egyszer volt, hol nem volt, találtam magamnak kutyás ismerősöket. Ráadásul shibát tartanak. Ráadásul rögtön kettőt. Nem volt kérdés, hogy némi csalás, zsarolás és fenyegetőzés árán elmegyek megdögönyözni a drágákat. Két hete vasárnap volt a kutyás kirándulás, előzetes tervek szerint havas terepen. El is mentünk kocsival a Fuji 2-es állomásáig (2合目), ahol szomorúan be kellett látnunk, hogy a hó már sajnos elolvadt. T^T Ugye, mint tudjuk, ahol én vagyok, ott hó nincs. Feljebb pedig már nem lehetett menni, mert télen le vannak zárva az utak. A 2-es állomás egyébként 1600m környékén van. Így maradtunk annál, hogy megebédeltünk a szabadban, utána pedig tovább indultunk, bal felől megkerülve a hegyet a Yamanashi (szomszéd prefektúra) oldalra. Megálltunk valahol a Saiko (西湖) - a Fuji körüli egyik tó - közelében, ahol van egy mintafalu, régi szalmatetős épületekkel. Kézműves termékeket árulnak, minden épületben mást. A kutyák nagyon népszerűek voltak a turisták körében, sokan odajötte...

Megpróbálom sorba szedni, hogy az elmúlt pár hónapban mivel voltam elfoglalva. Tulajdonképpen a teljes utolsó félévemet kitöltötte, hogy meghosszabbítsam az ösztöndíjat. Eredményt még mindig nem tudok, mindenesetre leírom az eddigieket. Az ösztöndíj-hosszabbítási kérelem: Az egész történet legelején még azt sem tudtam, hogy kell leadni a kérelmet. Esetemben ugye az állt fenn, hogy mindenképpen át kellett jelentkeznem egy másik egyetemre, de ősszel még azt sem tudta senki megmondani, hogy ez egyáltalán lehetséges-e. Jelentem igen, bár egyetemtől függ.  A jelentkezési lap nagyban hasonlít egyébként az eredeti jelentkezési papírokra, amit anno 2013-ban kellett leadni a követségre. Csak most a helyi TO intézett mindent. Kellett írni egy új kutatási tervet és a mostani tanáromtól kellett ajánlólevél. A TO olyan komolyan vette a dolgát, hogy amikor egy decemberi reggelen jött egy emailem, hogy elkezdődött a jelentkezés, mire bementem reggeli után, már ki voltak töltve a papírj...