俺様日記、その二

Nagy bőszen megváltoztattam a blog témáját, de lehet, hogy nem kellett volna. Alig találtam meg, hogy kell új bejegyzést írni. De megtetszett a háttérkép, úgyhogy egyelőre marad ez, és reménykedhet mindenki, hogy megtanulom kezelni. ^^ Na, szóval ebben a bejegyzésben a márciusról lesz szó. Nem sok minden csináltam, mert annyira lemerültem a félév végére, hogy egy ideig egyetlen japán arcot sem akartam élőben látni. A pozitívuma ennek viszont az, hogy kiolvastam a tavaszi szünetben egy szuper fantasy könyvsorozatot (mi mást is kezdhetnék az életemmel). ^^ Egyszer azért elmentem Tokióba meglátogatni Miekót. Barangoltunk egyet Yushima környékén, amerre most több magánegyetem is működik, amúgy 100 éve Tokió egyik piros-lámpás negyede volt itt. ^^ Mi először elmentünk a Yushima-tenmangu szentélybe, ami a tanulmányok istenének van szentelve. Március lévén tele volt olyan kívánság-táblákkal, amelyeken a sikeres felvételiért fohászkodtak a végzős gimnazisták. Mellesleg a szentély a s...

Szerte az országban már a cseresznyevirágok nyílnak, de én még a február végi szilvavirág-nézést sem töltöttem fel a blogra. A Tsukuba-sanon van egy szilvaliget, oda mentünk el az egyik csoporttársammal, az észt lánnyal és az ő barátnőjével. A virágzás február végén kezdődött, még pont elcsíptük az első hétvégét, mielőtt az észt lánynak haza kellett utaznia. A Tsukuba-sanig megy az állomástól busz, egy irányba bő fél óra és 700 jen a út. Kicsit későn indultunk, ezért érkezés után rögtön ebéd után kellett néznünk. A látnivalók mindösszesen egy hosszú utcából állnak, de van több hotel onsennel egybekötve, szuvenírboltok és éttermek. Nagyjából mindenhol ugyanaz volt a menü, ezért egy véletlenszerűen választott helyre ültünk be, és milyen jól választottunk! Gyönyörű kilátás tárult elénk az asztaltól. A jó időre való tekintettel egybehangzóan úgy döntöttünk, hogy ebéd után még fagyizni is fogunk. Természetesen szilvás fagyi is volt a választékban, egy kicsit savanykás íze volt, nekem n...