Ügyes-bajos dolgaim

A legjobb dolog, ami külföldiként egy idegen országban történhet az emberrel, az az ügyintézés. Ezért kérem a nagyérdeműt, hogy örüljön velem, mert amióta visszatértem Japánba, szinte mással sem telnek a napjaim. Íme egy kis összefoglaló:

Isztambul felett

A telefonom egy nappal a hazaút előtt úgy döntött, hogy ő márpedig most elromlik. Elmentem még vele a docomo-hoz, de nem tudtam ott hagyni javítani, mert a cseretelefont csak max. 30 napra lehet elhozni. Először csak az érintőképernyő teteje nem reagált, nem tudtam lehúzni az állapotsort, aztán ismét utazás előtt egy nappal az alsó sor is megadta magát. Ergó nem tudtam az ablakok között sem váltani már. SOS el is vittem leadni rögtön érkezés után másnap. Több mint két hétig volt javításon, de szerencsére meg tudták csinálni, ráadásul ingyen. Nem dobtam le, vizes sem lett és még volt rajta garancia, de nem is kötekedtek a boltban.

Kaptam körtét a szomszédnénitől

Aztán volt pár köröm a gázszolgáltatónál. Az ingatlaniroda, ami az épületet kezeli, küldött egy levelet, hogy lecserélik a szolgáltatót. Persze nekem kellett felhívnom őket, hogy mikor jöjjenek ki az új szerződés miatt. Mindezt egy gyönyörű, 8 perces beszélgetés kíséretében sikerült abszolválni, ami alatt 3 ügyintézőnek (vagy 2-nek, az első és az utolsó lehet, hogy ugyanaz volt) kellett bemondanom az összes adatomat, és hogy mit szeretnék, mire megértették. A végén még így is megkérdezték, hogy akkor én most cégként kívánok-e szerződni, vagy magánszemélyként. (Dömperként, leginkább.) Viszont kijöttek rendesen a megbeszélt időpontban, gyorsan megvizsgálták a gázcsapot, hozták az összes papírt, és felszereltek egy új CO-mérőt is. Amiért persze fizetni kell, havi 180 jent, de elvileg kötelező, hogy legyen. Én már csak azt nem értem, hogy mit csináltak, akinél már volt mérő? Nálam is volt, igaz nem működött, ki volt húzva, de éppen vehettem volna a régi cégtől egyet áprilisban. Kár, hogy elfelejtettem megkérdezni, mielőtt a gázos ember elment. De ezzel még mindig nem volt vége a történetnek, mert miután mindent megbeszéltem az új céggel, eszembe jutott, hogy még a réginek kellett fizetni kauciót, mikor beköltöztem. Felhívtam nagy naivan az ingatlanközvetítőt, feltételezvén, hogy ha minden lakásban szolgáltató csere volt, akkor csak képben vannak, mi lesz az emberek pénzével. Természetesen nem tudtak semmit, csak magyarázkodtak a telefonban, hogy hát nem náluk van a pénz, hívjam fel a gázszolgáltatót (én is, és nyilván az összes többi ügyfél is egyenként. Mert az sokkal logikusabb, mint képben lenni a munkáddal). Szóval felhívtam a régi céget, ahol csak annyit mondtak, hogy várjak, majd küldenek értesítést. Meg is jött a papír néhány nap múlva, hogy visszautalják a pénzt. Igen ám, de készpénzben nem fizetnek vissza semmit, a postabankos számla meg nem jó nekik. A levél szerint. Ezért felhívtam őket megint, hogy nekem vagy postabankos számlám van, vagy magyar bankos, tessék választani. Akkor hirtelen jó volt a postabankos számla. Azt már természetesen nem tudták elmagyarázni, hogy miért nem jó a postabankos számla, ha mégis jó a postabankos számla.

Ráérő időmben pedig meghosszabbítottam a vízumomat. (: Itt a világ végén nincs a Bevándorlási Hivatalnak irodája, csak a megyeszékhelyen, Mitoban, vagy Tokióban. Úgy döntöttem, Mitoba fogok elmenni, mert árban és időben nem volt sok különbség, és feltételeztem, hogy kevesebben lesznek, mint Tokióban. Igazából be akartam volna adni a papírokat, mielőtt hazamegyek, de nem volt meg az összes. A féléves jegyeimre vártam... Az ügyintézés maga első körben 20 perc volt. Utána körülnéztem kicsit a városban, de elkezdett esni az eső, úgyhogy a tervezettnél korábban hazajöttem vonattal. Egy héttel később kaptam az értesítést, hogy mehetek is a kész vízumért. A második alkalommal elég volt nekik 10 perc. (: Érdekes módon most már nem kaptam matricát az útlevelembe, csak egy új lakcímkártyát. Tavasszal tervezek visszanézni még egyszer Mitoba, mert van egy nagy városi park, ami tele van szilvafákkal.

Ennek a folyónak a partján volt a hivatal

Csatornafedél a helyi kabalával

Útközben találtam

Természetesen szobra is van

Az új kártyámmal aztán volt még egy köröm az önkormányzathoz is, hogy meghosszabbítsam a TB-kártyámat és a többi iratot. Mindig elképedek, hogy az ilyen hivatalokban sem ért senki a munkájához, mindenki mindig mást mond és leginkább halálra rémülnek, amikor megjelenek. (: Most ott akadtak el, hogy meg mertem kérdezni, hogy akkor továbbra sem kell-e fizetnem a nyugdíj alapot. Eddig mindig meg tudták mondani helyben, hogy nem kell, mert diák vagyok és nincs fizetésem, de most valami olyat magyaráztak, hogy az előző kérvényem (?) lejárt júniusban (?) és újat kell igényelni. Szóval meg kellett igényelni, hogy ne kelljen fizetnem, és majd értesítenek. Hát jó. Ezek után pedig átmentem egy másik ablakhoz, ahol a mynumber card-ot intézik. Ezt nem teljesen értem amúgy sem, hogy mire való, és tök új rendszer, idén vezették csak be. ergó a japánok még annyira sem értenek hozzá, mint a többi kártyához. Az eddigi élményem ezzel a kártyával úgy alakult, hogy megigényeltem még tavaly télen, mert ez kötelező, aztán nem kaptam meg, mielőtt elköltöztem. Mikor itt Tsukubában elmentem bejelentkezni az önkormányzathoz, közölték, hogy nem vehetem át a kártyát itt, hanem igényeljek egy újat. Ez volt március végén, utána nem hallottam az egészről semmit. Júliusban megint elmentem, hogy mi tart nekik eddig, és kiderült, hogy már rég készen van és ültek rajta. Vagy azt hitték, hogy gondolatolvasó vagyok. Szóval júliusban nagy nehezen meg kaptam A Kártyát, és konkrétan egyszer sem kellett semmire sem használnom. Majd most, mikor visszamentem az új vízummal, megmondták, hogy a kártya lejárt szeptember végén (amikor az eredeti vízumom), és nem lehet utólag már meghosszabbítani, addig kellett volna hosszabbítást igényelni, amíg le nem járt. De hogy hosszabbítsam meg a vízum nélkül? Az ügyintéző szerint a külföldi diákoknak ez amúgy sem kell, úgyhogy csak elvette a régit és nem kellett újat igényelnem. Szóljon, ha valaki érti, mert én nem.