Itt is voltunk

-
December 25-étől január 2-áig itt volt nálunk Nóri. (: Szerintem jól sikerült a karácsonyi szünet. Lusta vagyok regélni, képek következnek:

"karácsonyfa"

A sütiket le kell fényképezni

Megtaláltuk az egyik helyi szentélyt



Aztán rátévedtünk az onnan induló kirándulóösvényre

Kipróbálom a panorámafunkciót a telefonon

Belvárosi kivilágítás
Célpont no1: Kiyomizu-dera

A telefonom nagyjából itt találta ki, hogy megtelt a memóriakártyája...

...mint utólag kiderült, a belső memória helyett a kártyára tölthetett le vmi frissítést

Nyúl nélkül nem élet az élet




Este sétátunk a belvárosban


A cápafejet muszáj volt lencsevégre kapni 

Itt vacsoráztunk

Célpont no2: Fushimi-inari taisha

Hát nem mondom, hogy felmásztunk a legtetejére








Nem volt célpont, de eljutottunk a Sanjusangendo-ba is, csak bent már nem volt szabad fényképezni

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Turistaszalámi

-
Kép
Bő két hónap kihagyás után újra jelentkezem. Közkívánatra (=Csanád kérte) beszámolok a nyári szünetről. Nem mintha tudnék bárkinek is újat mondani, de azért legyen lejegyezve ez is. Szóval otthon voltam a nyáron. (: Szép volt, jó volt, mennék máskor is, csak valaki szánjon meg egy repjeggyel. Augusztus 9-én este repültem, ami itt a vizsgaidőszak utolsó napja is volt. Utólag rájöttem, hogy akár mehettem volna korábban is, mert amúgy sem tartottak vizsgát semmiből. Na mindegy. Háztól házig 27 óra volt az út, hazaértem, lezuhanyoztam, ebédeltem, aztán fél 9-ig aludtam. Utána megvacsoráztam és visszafeküdtem aludni másnap reggelig. Ezzel szerencsére le is tudtam az időeltolódást. Visszafelé rosszabb volt, pedig akkor ráadásul estére érkeztem meg és rögtön dőlhettem az ágyamba. Az isztambuli átszállás nem volt vészes, visszafelé még az útlevelemet sem csekkolták le, leszálltam a gépről és egyből bent is voltam az indulási oldalon. Ilyennel még sose találkoztam, egy darabig keringtem ot...
További információk

Március

-
Kép
Nagy bőszen megváltoztattam a blog témáját, de lehet, hogy nem kellett volna. Alig találtam meg, hogy kell új bejegyzést írni. De megtetszett a háttérkép, úgyhogy egyelőre marad ez, és reménykedhet mindenki, hogy megtanulom kezelni. ^^ Na, szóval ebben a bejegyzésben a márciusról lesz szó. Nem sok minden csináltam, mert annyira lemerültem a félév végére, hogy egy ideig egyetlen japán arcot sem akartam élőben látni. A pozitívuma ennek viszont az, hogy kiolvastam a tavaszi szünetben egy szuper fantasy könyvsorozatot (mi mást is kezdhetnék az életemmel). ^^ Egyszer azért elmentem Tokióba meglátogatni Miekót. Barangoltunk egyet Yushima környékén, amerre most több magánegyetem is működik, amúgy 100 éve Tokió egyik piros-lámpás negyede volt itt. ^^ Mi először elmentünk a Yushima-tenmangu szentélybe, ami a tanulmányok istenének van szentelve. Március lévén tele volt olyan kívánság-táblákkal, amelyeken a sikeres felvételiért fohászkodtak a végzős gimnazisták. Mellesleg a szentély a s...
További információk

Bemutatom az odút

-
Kép
Gondolkodtam egy darabig, hogy a címben milyen szót használjak, aztán valahogy az odú maradt. Mégiscsak jobban hangzik, mint a luk. Bár az jobban fedi a valóságot, hiszen a lakás területe nagyjából 16 négyzetméter. A szobával már sikerült megbarátkoznom, a konyha és a fürdő továbbra is olyan borzasztó, mint amilyennek első pillantásra tűnt. Már akkor sem tetszett, amikor az egyetem elküldte a képeket, hogy ez lesz, csak nem lehetett velük vitatkozni semmiről. Sötét és szűk és nyomasztó. Ellenben minden hónapban látok az irodában egy csomó jobb lakáshirdetést kifüggesztve, csak biztos külföldieknek tilos beköltözni. A folyosó és a bejárat. A mosógépnek csak kint van hely, ez is valami japán sajátosság lehet. A szomszédok és a ház mögötti domb, a mosógép mellől fényképezve:  A futonom és lö birka: A futon másik vége, könyvespolc, hősugárzó, miegyéb: Kilátás az ablakból: Az íróasztal és környéke. Lehet ideje lenne lassan leszedni az őszi faleve...
További információk