Heti mérleg

-
Most, hogy betoltam egy tábla fehér csokoládét és sikerült a légkondival 10°C fölé melegítenem a szoba hőmérsékletét, röviden összefoglalnám az eheti történéseket.

Kedd: (csak, mert a hétfőről már szóltam)
Megállapítottam, hogy minél hidegebb van, annál nehezebben kaparom ki magam a futonból. Reggelre a szobámban nagyjából olyan hideg van, mint egy átlagos hűtő belsejében, tehát 8-kor csörög az óra, utána 9-ig simán visszaalszom és esetleg fél 10-10 között erőt veszek magamon a felkeléshez. Tehetem mindezt, mert csak hétfőn van kora reggeli órám, a csütörtöki 10.20-kor kezdődik, a maradék két nap pedig ebéd előtt úgy sem megyek az egyetem közelébe. 
Megérkezett a könyvem a boltba, azt átvettem, és hála a tutorom legendás "segítőkészségének", teljesen magamtól sikerül kinyomoznom, hogy az egyetemi boltban árulnak névjegykártyának való papírt és a könyvtárban lehet rá nyomtatni.

Szerda:
Elmentem és nyomtattam pár névjegykártyát. Tanulság: a windows 8-at még akkor is bonyolult lehet kezelni elsőre, ha magyarul van. Japánul lehetetlen. ^^"

Csütörtök:
Egyszem órám van délelőtt, utána hétvége! Yay!
Dorinával végre megtaláltuk a cserediákoknak kitalált klubot és elmentünk a heti összejövetelre. Megérte, mert sikerült egy szombati közös ebédet leszervezni.

Péntek:
Bogika telefont vesz. Egyes-egyedül. Na jó, tkp Dorinával, aki közben sétálgat az üzletben. Ráadásul épp aznaptól volt vmi speckó akció és még olcsóbb lett a cucc. Értsd: ezután nem 2000jen lesz a havidíjam, hanem kb 7000jen, de korlátlan beszélgetés, sms és 2gb adatforgalom van benne (igen, ez volt a legkisebb elérhető csomag) és a telefon 70000jen helyett 24x200jen részletre az enyém. Igazából jobbnak érzem ezt így, mintha megtartottam volna a régi csomagomat, de egyben kellett volna kipengetnem a telefon árát. *w* Este Dorina próbál magyarázni, hogy használjam a drágát, eddig talán - cseppet sem meglepő módon - a facebook-ot sikerült elsajátítani.
A telefon után még körbejártunk a plázában és beszabadultunk egy cukiboltba. *o* Totoros-rilakkumás-egyébnemtudomanevétcukiizés cuccok tömkelege. Feltankoltam levélpapírokból. :D

Szombat:
Közös ebéd két japánnal és egy koreaival. A saba nevű hal finom volt. *---* Utána purikuráztunk az 109-ben. :D Délután pedig vadásztam a telefonomnak tokot és egy fóliát a képernyőjére. Aztán egy 3. plázában találtunk egy könyvesbolttal egybekötött kávézót. Kár, hogy süti nem volt.

Vasárnap:
Itthoni döglés, takarítás, bevásárlás és a házi feladatok gyors összecsapása. :D Nem vagyok hajlandó egy napnál többet áldozni ezekre.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Turistaszalámi

-
Kép
Bő két hónap kihagyás után újra jelentkezem. Közkívánatra (=Csanád kérte) beszámolok a nyári szünetről. Nem mintha tudnék bárkinek is újat mondani, de azért legyen lejegyezve ez is. Szóval otthon voltam a nyáron. (: Szép volt, jó volt, mennék máskor is, csak valaki szánjon meg egy repjeggyel. Augusztus 9-én este repültem, ami itt a vizsgaidőszak utolsó napja is volt. Utólag rájöttem, hogy akár mehettem volna korábban is, mert amúgy sem tartottak vizsgát semmiből. Na mindegy. Háztól házig 27 óra volt az út, hazaértem, lezuhanyoztam, ebédeltem, aztán fél 9-ig aludtam. Utána megvacsoráztam és visszafeküdtem aludni másnap reggelig. Ezzel szerencsére le is tudtam az időeltolódást. Visszafelé rosszabb volt, pedig akkor ráadásul estére érkeztem meg és rögtön dőlhettem az ágyamba. Az isztambuli átszállás nem volt vészes, visszafelé még az útlevelemet sem csekkolták le, leszálltam a gépről és egyből bent is voltam az indulási oldalon. Ilyennel még sose találkoztam, egy darabig keringtem ot...
További információk

Március

-
Kép
Nagy bőszen megváltoztattam a blog témáját, de lehet, hogy nem kellett volna. Alig találtam meg, hogy kell új bejegyzést írni. De megtetszett a háttérkép, úgyhogy egyelőre marad ez, és reménykedhet mindenki, hogy megtanulom kezelni. ^^ Na, szóval ebben a bejegyzésben a márciusról lesz szó. Nem sok minden csináltam, mert annyira lemerültem a félév végére, hogy egy ideig egyetlen japán arcot sem akartam élőben látni. A pozitívuma ennek viszont az, hogy kiolvastam a tavaszi szünetben egy szuper fantasy könyvsorozatot (mi mást is kezdhetnék az életemmel). ^^ Egyszer azért elmentem Tokióba meglátogatni Miekót. Barangoltunk egyet Yushima környékén, amerre most több magánegyetem is működik, amúgy 100 éve Tokió egyik piros-lámpás negyede volt itt. ^^ Mi először elmentünk a Yushima-tenmangu szentélybe, ami a tanulmányok istenének van szentelve. Március lévén tele volt olyan kívánság-táblákkal, amelyeken a sikeres felvételiért fohászkodtak a végzős gimnazisták. Mellesleg a szentély a s...
További információk

Bemutatom az odút

-
Kép
Gondolkodtam egy darabig, hogy a címben milyen szót használjak, aztán valahogy az odú maradt. Mégiscsak jobban hangzik, mint a luk. Bár az jobban fedi a valóságot, hiszen a lakás területe nagyjából 16 négyzetméter. A szobával már sikerült megbarátkoznom, a konyha és a fürdő továbbra is olyan borzasztó, mint amilyennek első pillantásra tűnt. Már akkor sem tetszett, amikor az egyetem elküldte a képeket, hogy ez lesz, csak nem lehetett velük vitatkozni semmiről. Sötét és szűk és nyomasztó. Ellenben minden hónapban látok az irodában egy csomó jobb lakáshirdetést kifüggesztve, csak biztos külföldieknek tilos beköltözni. A folyosó és a bejárat. A mosógépnek csak kint van hely, ez is valami japán sajátosság lehet. A szomszédok és a ház mögötti domb, a mosógép mellől fényképezve:  A futonom és lö birka: A futon másik vége, könyvespolc, hősugárzó, miegyéb: Kilátás az ablakból: Az íróasztal és környéke. Lehet ideje lenne lassan leszedni az őszi faleve...
További információk