Útinapló: Osaka

Ott hagytam abba a múltkor, hogy elmentünk Mirjammal megnézni a Himeji kastélyt, utána pedig továbbmentem Osakába. Régi vágyam volt egyszer megnézni Osakát, mert eddig csak átutazóban láttam a vonatablakból, azonkívül időnként olyan érzésem volt, hogy a világon mindenki oda kapott ösztöndíjat rajtam kívül. :D 

Gyorsan lelövöm a poént: a város nem tetszett. 2 napot voltam ott és ennyi idő alatt nagyjából minden említésre méltó helyet végigjártam. Persze nagy és sok az ember, mint Tokyoban, de ennyi, semmi hangulata nincs. Nézegettem turistáknak szánt oldalakat és más egyéb programok mind 8-10 ezer jennél kezdődtek. 

Első nap megnéztük Alexával a várat. Kívülről ez is szépen fel van újítva, belül viszont teljesen modern múzeumépületté alakították át. A kiállítás tetszett, csak persze itt is irdatlan heringparti volt. Utána próbáltunk okonomiyaki helyet keresni, hogy össze tudjam hasonlítani a hiroshimaival, de a vár közelében pont nem volt, úgyhogy betévedtünk egy random étterembe. Amúgy szerintem pont zárva voltak, de nem mertek minket kitessékelni. :D Halas menüt ettünk, nagyon finom volt. Ezután továbbmentünk Shinsaibashiba és sétálgattunk a belvárosban.

Következő nap Alexának programja volt, úgyhogy gondoltam ez a nap pont megfelelő lesz megnézni a Kawabata múzeumot. Ha már itt vagyok, ugye. (: Infót nem sokat találtam róla, és naivan arra gondoltam, hogy a múzeumok úgy is mindig hétfőn vannak zárva, mi baj lehet velem kedden. Murphy természetesen közbeszólt. Miután 2x-i átszállással és még vagy 20 perc sétával eltaláltam végre odáig, kiderült, hogy pont ez az egy múzeum keddenként van zárva. >.<"" Gyors útvonalcsekkolás után a nap hátralévőrészében átmentem turistaszalámiba (ahogy Dorina mondja) és templom- és szentélylátogatással vigasztalódtam.

Először a Shitennójiba mentem el, ami olyan pazarul van megcsinálva, hogy a fő épület és a pagoda egy kerítéssel van körbevéve, a kerítésen pedig minden oldalon van ajtó. Elvileg kéne (kellett volna) belépőt fizetni, viszont pénztár csak a nyugati oldalon volt. Én ellenben délről mentem be, ahol az ajtó nyitva volt és nem volt ott senki, nem volt kiírva semmi, úgyhogy teljes lelki nyugalommal begyalogoltam. :D Azt, hogy fizetni kellett volna, csak kifelé vettem észre, de akkor már nem kért senki pénzt. Bent amúgy meglepő módon fel lehetett menni a pagodába, egészen a tetejéig. Belül arany(ozott gondolom) Buddha szobrok voltak 5 emeleten keresztül. Utána bekukkantottam a templom épületébe is, és ami nem volt elkerítve, azt végigtaperoltam. :D

Shitennóji után megnéztem még a Sumiyoshi taishát, ahol volt egy híres, piros híd, nyulak és pózer kacsák. Csak az egyiket akartam lefényképezni messziről, de észrevette és közelebb jött. Aztán jöttek a többiek is és pózoltak a telefonom előtt. :D Miután elraktam a telefont, mint akik jól végezték dolgukat, mentek vissza csobbanni. 

Végül, mivel közel volt, elsétáltam megnézni a Shinsekai környékét is. Betévedtem egy k-pop boltba, ha rajongó lennék, biztos szuper lenne egy ilyen a közelben, de nem tudtam megkülönböztetni az embereket, úgyhogy gyorsan ki is menekültem. (: 

Másnap elbúcsúztam Alexától, és a bőröndömmel visszamentem megnézni a múzeumot, mielőtt továbbindultam volna a nyaralás utolsó helyszínére. Folyt. köv.